Dobogókő-Esztergom
Reggel viszonylag pihenten ébredtem.Szép lassan szedelődzködtem össze.Bedobtam kulcsot,és szép angolosan távoztam a menedékházból.A tegnapi nagy életnek nyoma sem volt.Néhány fénykép a Dobogókő körül, és siettem tovább.
2012. augusztus 30., csütörtök
2012. augusztus 24., péntek
Az.1.napon
Budapest-> Csobánka-Dobogókő
Gyorsan reggel lett.Gyors indulás Marcsitól.Az első jellemző pillanat a szemünk elé tárult, egy ájult,valamitől kiütött fiatal embert élesztgetnek és pakolják be a mentőbe. Szimbólumok nyelvén akár jelenthetné azt is,hogy a férfi pólus a világban az nap ájult.Mint később kiderült volt ebben a jelben valami.A Jászai Mari térig gyalogoltunk.Ott elváltak útjaink.Marsi dolgozni, én Csobánka felé vettem az irányt.A szentendrei hévnél a Margit Híd túloldalán olyan Neo szerű élményem támadt.Éppen olyan furán éreztem magam miután a békásmegyeri tömeg elment az előző szerelvénnyel,mit Neo valamelyik Mátrix epizódban a senki földjén a metró állomáson.Igaz hogy Hév állomáson tartózkodtam ,de az érzés hasonlóan fura és megmagyarázhatatlan volt.Pomázig semmi különös,ott leszálltam.Rögtön ott volt az állomás mellett a csobánkai busz.Hamar kiértem Csobánkára.
A cserkésztáborban, ahol pecsételtetni illik a zarándoknak a gondnok nem volt ott.Egy órát kellett várnom.Miután megjött a gondnok úr, gyors pecsételés és egyeztetés az út folytatásáról.Kiderül akkor nincs férőhely.Hmm szépen indul -gondolom magamban.
Csobánkáról kijutni kisebbfajta művészetnek bizonyul.A jelzések sok helyen,vagy nincsenek, vagy nem egyértelműek.Szerencsére nálam az útleírás,de ennek ellenére is elég nagy figyelmet igényel kijutni, főleg a település végéről.A kemény nyomornegyed vagy szegénység meghökkentő élmény.Szegény vidéken élek,de mifelénk alig akad ilyesféle.
Külföldinek magyar vezető nélkül egyáltalán nem merem ajánlani.Tegyen le róla,ha jót akar magának.
Hasonló érzésem támad,mint mikor számháborúztunk kisdobosként az erdőben.Elhagyva Csobánkát egy kis Mária emlékhely mellett találom magam.Megpihenek.Indulok tovább, a bozótósban lepkék.Mint később kiderül az egész úton ők keresztezik majd az utamat,szemben a két évvel azelőttivel ahol a szitakötők voltak nagyobb számban.Az erdő. szokásos arcát mutatja.Húsz huszonöt méter magas fák néhol,sok helyen irtás,de már látszik a helyén a sarjadékerdő.Gondolom, ezt nevezik a szakaszos művelés miatt örök erdőnek.Egy pazar mesés szurdokvölgybe vezet az utam.Sohasem látott sziklás szűk völgy hihetetlen sziklákkal.A szurdokvölgyben megkönnyítendő a közlekedést közlekedő hídrendszert épített valami jótét erdőgazdaság.Ennek ellenére halálesetről tanúbizonyságot tevő kopjafával találkozom.A felirat egy Ildikó nevű hölgy rövid életének állít emléket.Elhagyva Pilisszentkereszt nevű falut egy közeli bencés monostorhoz irányítanának a táblák.Kihagyom.a késői start miatt haladni szeretnék.A közeli hegy emelkedőjén előveszem a mászóbotokat.Természetesen nem működnek.Rövid szerelgetés után rájövök nyitjára.Helyzet megoldva.Dobogókőig viszonylag simán haladok. Odaérve az edzések ellenére fáradt vagyok.Pihenni vágyok.Bolyongok össze vissza.A helyiek közül senki nem tud semmit,merre a zarándokszállás.Na szépen vagyunk!Hosszú bolyongás és körözgetés után ráeszmélek mi a helyzet.Megvan a Manréza.Rossz érzésem támad.Egy modortalan takarítónő fogad a sötét inkvizíciót idéző kedvességgel.Kiderül előre be kell jelentkezni.Ekkor már nem üzemel a telefonom.Kiderül, lelki gyakorlat van, és menjek a víz alá.Ecsetelem mi a helyzet.Várjam meg az igazgatót majd úgy másfél óra múlva vége a programnak és lehet hogy beenged.Nos aki hosszabb gyalogúton valaha is részt vett az már tudja,hogy ez intő jel arra,hogy tovább kell állni.A ruhák kimosása, az evés, és pihenés ilyen esetben nem várhat egy percet sem,. Sietve távozom. Egy kissé távolabb a turistaházban rögtön minden stimmel.A reggelit előre megkapom amiből sikerül megvacsoráznom és reggeliznem is.Különféle mesés szabad tűzi pörkölt illatok szállnak a levegőben.A száradó ruháim miatt emeleti szobám ablaka nyitva..Az illatok nyomán emlékek jutnak az eszembe.Természetesen szép emlékek,elmúlt eseményekről,barátokról,barátnőkről,a fiamról és gyermekkorom messzi világáról
.Megfürödve tiszta ágyban nyitott ablaknál,hamar elalszom.Amikor felébredek más odakint a bográcsozó ember, és a társaságok szép lassan távozóban.Este van.Nagy fák suhogása hallatszik,ahogy fújja őket a szél.Nézegetem a térképet, az útleírást, semmire sem jutok vele,fáradt vagyok.Csak a pihenés,az édes semmittevés,ami gyógyszernek látszik.Álomország fehér ágyban ölel magához.
Gyorsan reggel lett.Gyors indulás Marcsitól.Az első jellemző pillanat a szemünk elé tárult, egy ájult,valamitől kiütött fiatal embert élesztgetnek és pakolják be a mentőbe. Szimbólumok nyelvén akár jelenthetné azt is,hogy a férfi pólus a világban az nap ájult.Mint később kiderült volt ebben a jelben valami.A Jászai Mari térig gyalogoltunk.Ott elváltak útjaink.Marsi dolgozni, én Csobánka felé vettem az irányt.A szentendrei hévnél a Margit Híd túloldalán olyan Neo szerű élményem támadt.Éppen olyan furán éreztem magam miután a békásmegyeri tömeg elment az előző szerelvénnyel,mit Neo valamelyik Mátrix epizódban a senki földjén a metró állomáson.Igaz hogy Hév állomáson tartózkodtam ,de az érzés hasonlóan fura és megmagyarázhatatlan volt.Pomázig semmi különös,ott leszálltam.Rögtön ott volt az állomás mellett a csobánkai busz.Hamar kiértem Csobánkára.
A cserkésztáborban, ahol pecsételtetni illik a zarándoknak a gondnok nem volt ott.Egy órát kellett várnom.Miután megjött a gondnok úr, gyors pecsételés és egyeztetés az út folytatásáról.Kiderül akkor nincs férőhely.Hmm szépen indul -gondolom magamban.
Csobánkáról kijutni kisebbfajta művészetnek bizonyul.A jelzések sok helyen,vagy nincsenek, vagy nem egyértelműek.Szerencsére nálam az útleírás,de ennek ellenére is elég nagy figyelmet igényel kijutni, főleg a település végéről.A kemény nyomornegyed vagy szegénység meghökkentő élmény.Szegény vidéken élek,de mifelénk alig akad ilyesféle.
Külföldinek magyar vezető nélkül egyáltalán nem merem ajánlani.Tegyen le róla,ha jót akar magának.
Hasonló érzésem támad,mint mikor számháborúztunk kisdobosként az erdőben.Elhagyva Csobánkát egy kis Mária emlékhely mellett találom magam.Megpihenek.Indulok tovább, a bozótósban lepkék.Mint később kiderül az egész úton ők keresztezik majd az utamat,szemben a két évvel azelőttivel ahol a szitakötők voltak nagyobb számban.Az erdő. szokásos arcát mutatja.Húsz huszonöt méter magas fák néhol,sok helyen irtás,de már látszik a helyén a sarjadékerdő.Gondolom, ezt nevezik a szakaszos művelés miatt örök erdőnek.Egy pazar mesés szurdokvölgybe vezet az utam.Sohasem látott sziklás szűk völgy hihetetlen sziklákkal.A szurdokvölgyben megkönnyítendő a közlekedést közlekedő hídrendszert épített valami jótét erdőgazdaság.Ennek ellenére halálesetről tanúbizonyságot tevő kopjafával találkozom.A felirat egy Ildikó nevű hölgy rövid életének állít emléket.Elhagyva Pilisszentkereszt nevű falut egy közeli bencés monostorhoz irányítanának a táblák.Kihagyom.a késői start miatt haladni szeretnék.A közeli hegy emelkedőjén előveszem a mászóbotokat.Természetesen nem működnek.Rövid szerelgetés után rájövök nyitjára.Helyzet megoldva.Dobogókőig viszonylag simán haladok. Odaérve az edzések ellenére fáradt vagyok.Pihenni vágyok.Bolyongok össze vissza.A helyiek közül senki nem tud semmit,merre a zarándokszállás.Na szépen vagyunk!Hosszú bolyongás és körözgetés után ráeszmélek mi a helyzet.Megvan a Manréza.Rossz érzésem támad.Egy modortalan takarítónő fogad a sötét inkvizíciót idéző kedvességgel.Kiderül előre be kell jelentkezni.Ekkor már nem üzemel a telefonom.Kiderül, lelki gyakorlat van, és menjek a víz alá.Ecsetelem mi a helyzet.Várjam meg az igazgatót majd úgy másfél óra múlva vége a programnak és lehet hogy beenged.Nos aki hosszabb gyalogúton valaha is részt vett az már tudja,hogy ez intő jel arra,hogy tovább kell állni.A ruhák kimosása, az evés, és pihenés ilyen esetben nem várhat egy percet sem,. Sietve távozom. Egy kissé távolabb a turistaházban rögtön minden stimmel.A reggelit előre megkapom amiből sikerül megvacsoráznom és reggeliznem is.Különféle mesés szabad tűzi pörkölt illatok szállnak a levegőben.A száradó ruháim miatt emeleti szobám ablaka nyitva..Az illatok nyomán emlékek jutnak az eszembe.Természetesen szép emlékek,elmúlt eseményekről,barátokról,barátnőkről,a fiamról és gyermekkorom messzi világáról
.Megfürödve tiszta ágyban nyitott ablaknál,hamar elalszom.Amikor felébredek más odakint a bográcsozó ember, és a társaságok szép lassan távozóban.Este van.Nagy fák suhogása hallatszik,ahogy fújja őket a szél.Nézegetem a térképet, az útleírást, semmire sem jutok vele,fáradt vagyok.Csak a pihenés,az édes semmittevés,ami gyógyszernek látszik.Álomország fehér ágyban ölel magához.
2012. augusztus 21., kedd
A 0. napon
Álmosan indult a nap. Ennek ellenére tudtam,hogy teendőim vannak így nem maradtam passzív.Nehézkesen indult a bepakolás.Szokás szerint elkörülményeskedtem az időt a net előtt.Dinamikusan indultam meg a vasútállomás felé.Útközben Feri bácsival futottam össze az utcánkban található állateledel bolt előtt.Feri bácsi talpig úriember,aki valószínűleg már úgy is született.Nagy szeretetben nőtt fel.Udvariasan érdeklődött,hogy hova megyek.Válaszként a zarándoklat szót kapta.Látszott nem nagyon evvel s zóval mit kezdeni.Továbbhaladva az után a közeli kereszteződés után utolért és az autójából a lenyitott ablakból kínálta fel,hogy elvisz a közeli Kaján nevű kistelepülésig.Ezen, mindketten mosolyogtunk.Még egyszer jó utat kívánt, és tovább hajtott.Az állomáson ezúttal gyorsan sikerült jegyet vennem.A menetrend pontatlan eligazítása miatt majdnem rossz vonatra szálltam,de időben rám szólt eegy vonatvezető,hogy egy vágánnyal arrébb.A vonaton egy fazon próbált velem beszélgetni.Nem nagyon jött össze neki.Csakhamar a következő állomáson le is szállt.Utána Pestig semmi különös nem történt.Pesten gyorsan odataláltam Marcsi barátnőm új bérelt lakásába.Már várt engem,mint afféle ismerős jómadarat.Jót beszélgettünk.Gyorsan este lett.Felmerült mint ötlet,hogy nézzük meg dvdről a Bakancslista című filmet.A film nagyon tetszett, és tanulságos volt.Hamar elaludtunk, a reggeli korai indulás miatt.Forgolódtam az ágyban,afféle félálomban aludtam át az éjszakát.Néha hallottam Málna macska tevékenykedését a lakásban,félálomban, egészen másnak vélve azt.
2012. augusztus 16., csütörtök
2012. augusztus 14., kedd
2012. augusztus 13., hétfő
2012. augusztus 3., péntek
Hamvas Béla mondja
Nem akkor érsz célhoz, ha mindent kimerítettél, hanem ha megtaláltad a kimeríthetetlent. (Hamvas Béla)
Slash - Standing In The Sun
Ez a szám, sokat segített a felkészülésben,pozitív hangulatával,reményt sugárzó dallamvilágával.
Amikor fáradt voltam, ezt idéztem fel magamban.Rögtön dinamikusan lépdeltem.Köszönöm Slash és Myles Keneddy & Conspiratorsnak ezt a számot.Hálás vagyok érte.
A felkészülés huszonegyedik napja
Ezt napot pihenésre szántam.A heti alvásmínusz erre napra összegződött.Csak az a két és fél kilométer gyaloglás volt haza a munkahelyről.Mellé még sikerült nyolc kilométert lazításként ügyintézés címén kerékpároznom.
2012. augusztus 2., csütörtök
A felkészülés huszadik napja
Reggel friss hűvösben séta haza a munkahelyről.Jani barátom kísért egy darabon,feszegetve az élet igazságait.Itthon rövid alvás.Felkelve a szokásos kávé után csakhamar a közeli patikába kerékpároztam.Algoflex izület izom tablettát vettem,gondolva az előző napok fájós lábú vergődéseire.Utána gyorsan ebédet vettem a boltban.Limonádét készítettem itthon.Nagyon szeretem és különleges változatban készítettem.A citrom mellé került egy fél őszibarack és két kis doboz méz is,egyéni színezetet adva a limonádénak .Négy óra körül indultam,az első három kilométer a városszéli cukrászdáig semmi különös sem történt.Ott egy anyuka ült két gyerekével a teraszon,elégedetten fagyizgatva.Vele szemben a nagyobb fia ült.A térdén a kislánya.Beszélgettek Zoli bácsival.Elmenvén én is váltottam vele néhány szót.Jó utat kívánt.A viharjelzés ellenére útnak indultam.Jól haladtam.Esőnyomokat láttam a gát tetején a kerékpártút repedezett aszfaltján.Tehát mégis lehetett valami abban a viharjelzésben.Sokszor a Tisza vonala megfogja a felénk érkező vihart, ezért nem éri el a várost.Az idő erősen párás, sötét felhők tornyosulnak a távolban.A forgalom a 451.es úton élénk.A telihold pezsgővé teszi az út életét.Sokszor úgy tűnik,mintha valamiféle kényszeres menésben szenvednének emberek.Lehetséges,hogy ez csak illúzió,mint annyi minden ebben az életben.Közben fiatalok jönnek mennek mellettem.Elsősorban a Kőrös torok irányába,de azért Szentes felé is van forgalom.Megfigyeltem,hogy sok esetben a fiatal párok,vagy partnerek esetében a lányok fejlettebb testi adottságokkal rendelkeznek.A fiúk,vagy férfiak, mellettük csenevész,sovány jelenségek csupán az esetek nagy többségében.Elcsendesül a gát,egyedül ballagok.Elérem a hét kilométert jelentő sorompót a gát végénél.Leülök most is ezúttal nem meditálok,csak szemlélődöm.Közben eszembe jut,hogy telefonálnom kell a pesti szállás ügyében.Néhány perig még ülök elcsendesedve,utána visszaindulok.Jó tempóban haladok egy óra alatt hazaérek.Ezt az időt azóta se értem,hiszen hét kilométert tettem meg eszerint egy óra tíz perc alatt.Az Algoflex annyira segített,hogy nagyobb fájdalom nélkül végig bírtam a tizennégy kilométeres távot.Jani barátom szerint, kellene egy lazább nap amikor pihenőre fogom a dolgot.
A felkészülés tizenkilencedik napja
Ez a nap is kísértetiesen hasonlított az előzőre.Szinte majdnem ugyanazt írhatnám le erről a napról is. mint az előzőről.Előtte egy kis bevásárlás a városban.Apróságokat vettem a városközpontban.A felsorolástól eltekintenék.Itthon a pólós lányok győzelmét,még megnéztem otthon, így nagyon későn sikerült elindulnom.Az út ugyanaz.Három kilométernél az a megérzésem támad,hogy későn jövök vissza így betérek Zoli bácsihoz.Azért is bácsi nekem,mert cukrász lévén nagy élettapasztalattal rendelkezik.Egykor mozgó fagyisként járta a város minden zegét zugát.Gyorsan kiszolgál,érdeklődik az útról.ami előttem áll.Egy két apróságot megemlítek,de azért nem nagyon bocsátkozom előfeltételezésekbe.Egy anyuka jön három gyerekével.A legkisebb apróság elbámészkodik, ahogy megy be a cukiba.A bámészkodás tárgya én vagyok.Gyorsan továbbindulok.A lábam már rakoncátlankodik.Eseménytelenül rovom a kilométereket.Úgy hat kilométernél a gáton, azonban egy gólya teszi tiszteletét,közvetlen a kerékpárút mellett amin haladok.nem is nagyon zavartatja magát.A gát oldalán található lyukakból remél zsákmányt, szemmel láthatólag nagy figyelemmel.Olyannyira figyel,hogy nem is nagyon érdekli,hogy éppen arra megyek el.Egy hirtelen ötlettől vezérelve megállok és elővéve a fényképezőt,készítek egy képet.Mögöttem a gáton egy fiatal pár jön kerékpárral.Ők is látva,hogy az fickó fényképez előttük,készítenek néhány képet.Jót mosolygok magamban a majomeffektus láttán.Semmi különös a hét kilométert jelző sorompóig.Ott letelepszem.Emberek jönnek mennek biciklivel a gáton, elsősorban hazafelé a Kőrös torokról.Egy rövid meditáció a sorompó mellett,aztán már indulok is vissza.A lábam jelzi,hogy baj van.Négy és fél kilométernél leülök.Nézem A szivattyútelep megszokott látványát.Nagy nehezen elvergődöm a Kertvárost jelző tábláig.Ott ismét le kell ülnöm.Hiába kezelem magam, kapom az ívet.Zoli még épen nem zárt be.Előtte német rendszámú volvó.A németek bámulják az előttük haladó hátizsákos vánszorgó alakot.Sikerül elvergődnöm a Veres Péter utca elején levő padhoz.A pad két diófa között található.A padon jó ötletem támad.A kezelés eredményes lesz,tudok rendesebben tovább haladni.Jó későn érek haza,gyors vacsora és fekvés,mert alig van idő a munkába menetel előtt.Természetesen pihenés egyenlő a nullával.Este még van két és fél kilométer a munkahelyig.Tizenkilenc ismét a napi kilométer.A munkahelyen szintén sok kilométer van,de azt nem számolom bele a napi távolságba.
2012. augusztus 1., szerda
A felkészülés tizennyolcadik napja
Reggel a munkából hazafelé jövet keményen fájt a jobb lábam.Jani barátom kísért egy darabon a beszélgetési téma miatt valamiféle sorsközösséget vállalt velem.Ennek ellenére hamar otthon találtam magam.Későn ébredtem nem is nagyon ment a délutáni elindulás.Délután három körül azért rászántam magam.A bolthoz közel egy tüneményes kislánnyal találkoztam.Nagypapáját ismertem régről a pránanadi klubból.Továbbmenve a Jókai utcán, Norbi barátommal futottam össze.Bement az egyik házhoz,hivatását a postásságot gyakorolva.Amíg bent volt,addig egy rövid meditációval ütöttem el az időt.Norbi csakhamar előkerült,váltottunk néhány szót.,és mindenki ment a dolgára.Az órára néztem, rengeteg időt vesztettem.Gyorsan haladtam semmi különös nem történt.A tiszai strand feljárójánál kezdett rakoncátlankodni ismét a lábam.Hat kilométer előtt, a főnököm jött velem szemben biciklivel.Érdeklődött a a gyaloglásomról.Elmondta a közeli szántóföldek között nagyobb távot teljesíthettem volna.Ráhagytam,valószínűleg igaza lehetett.Továbbmenve gyorsan a hét kilométert jelentő vassorompónál voltam. Leültem a tiszai híd feljáratát lezáró sorompóra.Ott találkozik a kerékpárút, és a 451 számú út, a híd előtt.Üldögélek két lány jön arra kerékpárral.Néznek, mit ül ott ez az alak.A közelben egy eldobott kannás bor palackot veszek észre.Odamegyek érte,és kidobom a közeli Infó tábla előtti szemetesbe.Az út során hasonló jelenet még kétszer megismétlődik.Visszafele erősödik a lábfájdalom.Azért becsülettel helyt állok.A strand feljárónál,már le kell ülnöm korlátra.Néhány pillanat,és indulok tovább.Egy páciensem miatt sietek vissza.A Johanna cukrászdához érve Zoli cukrász fogad.A lánya hazajött Spanyol honból időközben.Ismét megemlíti,hogy felesége dolgozott,a túracipőm osztrák forgalmazójánál.Kiülünk a teraszra,politizálás,közéleti lehangoló témák kerülnek szóba.Tovább vánszorgok.Egy pár száz méterre levő fánál megállok.A fa érezve szenvedésemet,némi energiát ad.Érződik rajta,hogy magányos és elhagyatott.Közeli fa társai pár száz méterre találhatóak.éhány perc múlva telefont kapok.Mikor érek haza-kérdi a páciensem.Mondom a telefonba,hogy rosszul vagyok ,de megyek.Kínlódás az utolsó két kilométeren.Ami egykor kb 20 perc,most hosszú időbe telik bejárni.Jó fél órával a tervezett után hazaérkezem.Este még plusz két és fél kilométer,mintha mi sem történt volna úgy megyek dolgozni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)