2012. augusztus 2., csütörtök

A felkészülés tizenkilencedik napja

Ez a nap is kísértetiesen hasonlított az előzőre.Szinte majdnem ugyanazt írhatnám le erről a napról is. mint az előzőről.Előtte egy kis bevásárlás a városban.Apróságokat vettem a városközpontban.A felsorolástól eltekintenék.Itthon a pólós lányok győzelmét,még megnéztem otthon, így nagyon későn sikerült elindulnom.Az út ugyanaz.Három kilométernél az a megérzésem támad,hogy későn jövök vissza így betérek Zoli bácsihoz.Azért is bácsi nekem,mert cukrász lévén nagy élettapasztalattal rendelkezik.Egykor mozgó fagyisként járta a város minden zegét zugát.Gyorsan kiszolgál,érdeklődik az útról.ami előttem áll.Egy két apróságot megemlítek,de azért nem nagyon bocsátkozom előfeltételezésekbe.Egy anyuka jön három gyerekével.A legkisebb apróság elbámészkodik, ahogy megy be a cukiba.A bámészkodás tárgya én vagyok.Gyorsan továbbindulok.A lábam már rakoncátlankodik.Eseménytelenül rovom a kilométereket.Úgy hat kilométernél a gáton, azonban egy gólya teszi tiszteletét,közvetlen a kerékpárút mellett amin haladok.nem is nagyon zavartatja magát.A gát oldalán található lyukakból remél zsákmányt, szemmel láthatólag nagy figyelemmel.Olyannyira figyel,hogy nem is nagyon érdekli,hogy éppen arra megyek el.Egy hirtelen ötlettől vezérelve megállok és elővéve a fényképezőt,készítek egy képet.Mögöttem a gáton egy fiatal pár jön kerékpárral.Ők is látva,hogy az fickó fényképez előttük,készítenek néhány képet.Jót mosolygok magamban a majomeffektus láttán.Semmi különös a hét kilométert jelző sorompóig.Ott letelepszem.Emberek jönnek mennek biciklivel a gáton, elsősorban hazafelé a Kőrös torokról.Egy rövid meditáció a sorompó mellett,aztán már indulok is vissza.A lábam jelzi,hogy baj van.Négy és fél kilométernél leülök.Nézem A szivattyútelep megszokott látványát.Nagy nehezen elvergődöm a Kertvárost jelző tábláig.Ott ismét le kell ülnöm.Hiába kezelem magam, kapom az ívet.Zoli még épen nem zárt be.Előtte német rendszámú volvó.A németek bámulják az előttük haladó hátizsákos vánszorgó alakot.Sikerül elvergődnöm a Veres Péter utca elején levő padhoz.A pad két diófa között található.A padon jó ötletem támad.A kezelés eredményes lesz,tudok rendesebben tovább haladni.Jó későn érek haza,gyors vacsora és fekvés,mert alig van idő a munkába menetel előtt.Természetesen pihenés egyenlő a nullával.Este még van két és fél kilométer a munkahelyig.Tizenkilenc ismét a napi kilométer.A munkahelyen szintén sok kilométer van,de azt nem számolom bele a napi távolságba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése