Nehezen indult a nap.Fáradt vagyok.Üldögélek a számítógép előtt,eltelik az idő.Egy könnyed két kilométer azért munka előtt belefér.
Útközben ismét figyelem a közvetlen környezetemet.Ennek ellenére a két kilométeres táv végpontjára összpontosítok.Az általam feltételezett dinasztikus házhoz indulok.Sípos Béla bácsiék laknak benne.A családom apai ágon az 1778 körül költözött ide Jászberény városából(akkortájt tudomásom szerint,csak a Jász, és Székely embereknek volt szabad költözködési joga). Béla bácsiék háza lehet az, egykori népszámlálási adatokban az a dinasztikus ház amit mint lakhelyet megtaláltam családfa kutatásom során.Elérve odáig különös gondolatom támad,meg kell érintem a ház falát.Ez lehet az - gondolom.Az egykori levéltári nyilvántartás nem tud pontosan számot adni, merre volt az egykori Újj utca.1326.számú ház, ahol egykor a család lakott.Szépapám a korabeli 1869.évi népszámlálás szerint, éppen katonai szolgálatát tölti az időtájt,mikor a lakosokat összeírják.Visszafele a háztól,több számomra nevezetes helyszín is található.A sarkon a Vörösmarty és Rákóczi utca kereszteződésénél van nagymamám egykori szatócs boltja Rákóczi u.68..A mama 1934-1953 között volt maszek vegyes árú kereskedő.Jelenleg vegyiárú bolt,így növényvédő szereket árulnak benne.Első osztályos koromban még Éliker Vegyesboltként működött.Egy kissé távolabb a Csengettyűs Iskola, ahol az általános iskola első osztályába jártam.Az egykori Deák Ferenc Általános Iskola kihelyezett alsó tagozata, ma a Máltai Szeretet Szolgálat ruhaelosztó helye.Egykor még az iskola nevét jelentő csengettyűt is volt szerencsém hallani,amikor Erzsi néni az iskola mindenese, a szünetekben megszólaltatta.Ki emlékszik már arra,hogy a szenes vaskályhán pirítottuk ropogóssá újra a tízórai kifliket?
Régi szép idők.Hát olyan nincs,csak a fakuló emlékképek az ember emlékezetében.Ezt követően gyors séta a Vörösmarty utcán, az elegáns szecessziós református templomig.Utána már hamar otthon vagyok.
Otthon rövidesen sms,mehetek a megrendelt térképért.Munka előtt nem aktuális,mert kevés az idő.Gyalogszerrel azért egy kicsit tovább tart a központig az út.Gyorsan át a közeli Coop boltba.Sietve összepakolok,irány a munkahely.Lassan haladok.Érzem ólmosak a tagjaim.Azért beérek 29 perc alatt.A csúcsom 24 perc,2,55 kilométeren.A munkahelyen nyugodt a légkör.Hazafelé ismét lassan haladok.Ismét 29 perc a táv.Meg kell tanulnom azt,hogy az út diktál.Nem az ember az útnak.
Azért a heti tervezett terhelés, ma is megvolt.A hét kilométer napi adagja, így fáradtan is teljesült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése