Rögtön ahogy kiléptem a kapun,egykori mesterem Endre jutott az eszembe,arról,hogy mit mondott a gyaloglásról.Alkalmaztam a tőle hallottakat.Aztán azt jutott eszembe felesleges.Régen más úton járok,mint amit a pn irányzatban tanultam.Ennek ellenére hálával gondoltam egykori mestereimre, az elsőtől, az utolsóig.Így indultam a városközpontba.Aztán, ahogy lenni szokott az út a jelenbe hozott vissza.
Sok apró dolog ötlik így az ember szemébe.A gyaloglás így válhat villanásnyi észlelések sorozatává.Egy kavics az út mellett.Egy repedés a járdán.Fák az út mellett,különféle formával, virággal terméssel megáldva.Az emberek az út mellett,útközben.Természetesen azok is akik az utat keresztezik.Valahogy mindennek más jelentősége lesz, amikor gyalogol az ember.Hamar felértem a főtéri könyvesboltba.Természetesen túristatérkép arról a szakaszról, amiről kellett volna, nem volt.
Gyorsan irány a következőbe.Megemlítem az üzletvezetőnek,hogy van olyan térképem otthon,de fontos az új kiadás a sok változás miatt.Sajnos a régi térképpel könnyen el lehet tévedni,mint az 2010 ben tapasztaltam.Például néhány helyen túristajelzések nincsenek kifestve,vagy ahol vannak ott nincs út sehova,mert benőtték a bokrok.Gyors keresés a nyilvántartásban és a raktárban.Szerda lévén,csütörtök este zárás előtt szállítják, így pénteken már kézbe vehetem az áhított térképet.Gyorsan irány haza.Húsz perc a pihenés, irány a délutános műszak.Hazafelé gyorsabban sikerült teljesítenem a távot.Útközben lányok szóltak oda,hogy- Tán ellopták a biciklidet? Örömmel jelentem a bicikli jól van,és pihen a sok használat után. Ismét sikerült napi 9 kilométert gyalogolnom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése