A felkészülés negyedik napja

Apró jelek.Apró észleléspillanatok fogadtak ismét az úton.Az út lényegében a munkahelyemig levő 2,5 km távot takarja.
Visszatérve apró észleléspillanatokhoz, sokszor megtéve ugyanazt a távolságot, az emberi figyelem,mindig, újabb, és újabb részletekkel gazdagítja a tárházát azaz elkalandozik mert így szórakoztatja magát..Az utcában,sok más szentesi utcával,és hellyel ellentétben megmaradt a gyümölcstermés nagy része.Az út során megfigyelhető a szilva különféle termésmennyisége és mérete.Nem sikerült rádöbbennem,hogy az egyik ház előtt mitől olyan csodálatosan szép a szilva termés mérete.Azok a gondosan metszett fák az összes fa közül mitől hoztak olyan csodálatosan különleges termést, a többi az utcán található fával szemben.Locsolás nyomai, a fák tövénél nem láthatóak.Így további töprengésre ad okot a gyönyörű termés.
Továbbhaladva az út élményszegénynek mondható,mégis minden nap más.Az úton alig találkoztam emberrel.A vidékről bejárók gyaloglói, valamiért nem jöttek.Közel a céghez ahol dolgozom, csupán a megszokott kerékpáros társaság tekert el mellettem a kerékpár úton.Hazafelé egy munkatársnőmet kísértem fel a városközpontba az autóbusz pályaudvarig,hogy meglegyen a napi kilométerem.
Természetesen már össze is jöttünk, mások szerint.Ilyen marhaságokon jót mosolygok.Az ok amiért felkísértem, mert molesztálni próbálták az előző napon.Így a hasznos a kellemessel társulva gondoltam felkísérem.Sosem gondoltam,hogy valamiféle ilyen szerepet is majd szán nekem az élet,de a kellemes a hasznossal társulva kézenfekvőnek látszott.
A városból hazafele erőltetett menetben jöttem, valamiért egyre keményebb tempóban.A megtett táv hazaérve 7,5 kilóméteresre sikerült,plusz még munkahelyen szaladgálással eltölt időt nem is számolva munkavégzés közben.Elégedetten lazultam el otthon,hogy az első hétre tervezett napi 7 km edzési mennyiséget le sikerült tudnom.A kondim egyre javul.Az utóbbi évek punnyadását sikerült valamelyest kihevernem.Szokták azt mondani, negyvenen túl minden nap ajándék.Ez valóban így van.Most hogy minden nap gyaloglok, azért kiderült valamit tenni is lehet,hogy az ajándék valóban ajándék lehessen.