2012. július 25., szerda
A felkészülés tizenegyedik napja
Szokásosan indult a nap,munkahely oda vissza 5 km.Itthon nem találom a helyem,fáradt vagyok nincs kedvem menni.Négy körül elindulok.Bemegyek a közeli Coop boltba Black Jack kávésgolyókat vásárolni.Négy golyó,de elveszi az ember kedvét az édesség evéstől annyira tömény.Unottan megyek végig a Jókai utcán.Olyan semmi sem érdekel üzemmódban.Két kilométert megtéve egy cigány kerékpározik el előttem.Az eső szemerkél.Odaérek a legközelebbi szemetes konténerhez az út jobb oldalán.Hát ott a cigány,rossz kempingkerékpárjára felállva belehajolva a kukában matat.Unottan megyek tovább,kiérek a lakott területről. Az eső bekeményít, aztán elcsendesedik.Leveszem az esőkabátot nagyon fülledtség van.Inkább ázok egy kicsit.Kiérek a csongrádi útra.Csongrád, a legközelebbi város kb. 10 km. A tiszai strand feljáratoz tartok.Hatalmas fák között sétálok a kerékpárút jobb szélén.A feljárónál, ami az ártéri szentesi strandhoz visz senki.Jobbról hirtelen két idősebb hölgy tűnik fel az országút túloldaláról egy bekötő útról, velem ellentétes irányban a város felé haladnak.Elhagyom a turisztikai infó táblát.Még kb fél kilométer.Unom az egészet.Aztán unni is elfelejtem,csak megyek.Elérem az egykori szivattyútelep vonalát.Leülök egy kicsit,megvan a házamtól a 4,5km.A semmiből a gáton egy biciklis közeledik.Ismerősnek túnik.Egy középiskolai osztálytársam Petike.Visszaindulok,hogy meglegyen a fent maradó 4,5 km.Leszáll a kerékpárról a Peti gyerek,és velem tart egy darabon.Kiderül gyógymasszőrnek tanul a szomszéd városban.munkához persze nem füllik a foga,nem az a generáció.Közel harmincéves,hebeg habog nekem,semmit sem változott.Az élete éppen olyan zavaros, és kusza,mint amikor osztálytársak voltunk az esti középiskolában.Elkísér egy darabon.Beszélgetni nem akar,vagy nem tud,fújja a saját dolgait.Udvariasságból meghallgatom.Fő a tapintat.Természetesen nekem se megy mindenkivel olyan könnyen.Az első körforgalomnál, aztán könnyes búcsút intünk egymásnak.Ő jobbra,jómagam jobbra a Kertváros felé.Hamar a Johanna cukihoz érek.Zoli bácsi,két gömb fagyi után kiül velem a teraszra beszélgetni.A világ folyását hallgatom vállalkozói szempontból.Árnyék és némi fény is vetül ránk a szavak hallatán.Új vevő érkezik.Egy szőke német kinézetű szakállas fazon valahonnan a tanyáról.Átadom stafétát és a cukrászmester Zolit jelképesen,és megyek is.Hamar hazaérek,Még tart a Másfél millió lépés.Oberfrank Pál költői narrációját hallgatom, a csodás képek alatt.Egy pillanat alatt vége lesz.Hamar este van.Lefekszem,reggel korán kelek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése